Sok szép hobbi van a világon, de kevés köztük az olyan, amelyik segédtudománnyá nőtte ki magát az évszázadok során.
Mert a numizmatika nemcsak, hogy az egyik legrégebbi és legelegánsabb ilyen elfoglaltság, de bizony, olykor az archeológia és a történettudomány is komoly hasznát veszi a kutatások során!
És még ha Ön jelenleg nem is érdeklődik igazán iránta, inkább csak az érdekli, hogy vajon értékes-e az Ön birtokában lévő régi pénz, erre is e tudományág fogja tudni megadni a választ!
Ha viszont szeretne kicsit többet is megtudni, milyen örömöket rejthet magában a numizmatika, illetve miért érdemes hozzánk fordulnia, ha szeretne túladni pénzérméin, bankjegyein, érdemes elolvasnia kis összefoglalónkat!
Milyen régi múltra tekint is vissza valójában ez a kedvtelés, és mi mindenre deríthet fényt?
Kik voltak a leghíresebb művelői?
Tudjon meg többet, és lépjen kapcsolatba velünk, ha Ön is eladná régi pénzeit!
Talán meglepi Önt, de a numizmatika jóval ősibb foglalkozás, mint azt esetleg elsőre gondolná!
Ugyanis több mint 2000 éves múltra tekint vissza, még ha a kezdeti időkben nem is az volt a célja, mint napjainkban.
Elsőként a római császárok, többek között a mindenki által ismert Augustus kezdték el kedvtelésből gyűjteni az érméket mindenhonnan a birodalomból.
Értelemszerűen ez akkoriban igen költséges elfoglaltság volt, innen is ered a tréfás elnevezés, hogy a „királyok hobbija”.
Habár magát az érmeverést pont a rómaiak honosították meg és terjesztették el Európában, a folyamat jóval régebbre nyúlik.
Az őket megelőző évszázadokban is számos helyen készültek pénzérmék szerte a Földközi-tenger körül mindenhol, valamint Ázsiában is.
Volt tehát mit összegyűjteniük a császároknak és előkelőknek, akik megengedhették maguknak a beszerzés költségeit.
Jelenlegi tudásunk szerint a mai Anatólia területén a lüdiaiak használtak először nemesfémből (elektrumból, mely az arany és az ezüst egy természetes ötvözete) vert érméket, ám feliratot ezek még nem, csupán ábrákat tartalmaztak.
Pénzként használt tárgyak, javak korábban is léteztek, például kagylók, kövek, háziállatok, ám ezek nem voltak értéktartóak, és a kereskedelem megalapozásához olyasmire volt szükség, amiben van valamiféle egységesség, így garancia a valuta mögötti értékre.
Lüdiából valószínűleg a föníciaiak közvetítésével jutott el más területekre is a vert pénz, amit a görögök hamarosan átvettek és meghonosítottak.
Tőlük lesték el az eljárást a rómaiak az i. e. 3. században, ami hódításaik révén így Európa számos helyére eljutott.
Ők voltak azok, akik elsőként egységes méretű, mintájú és értékű, tehát szabványos ezüstérmét vertek, ez volt a denarius, vagyis a dénár.
Királyaik, majd császáraik és isteneik képeivel díszített pénzeik a mai napig kívánatosak a gyűjtők számára, hiszen kitűnően azonosíthatók, kategorizálhatók.
Az ókor utáni időkben is megmaradt a pénzgyűjtés a kiváltságosok hobbijának, lévén továbbra is nehézkes volt a régi vagy távoli országok érméit beszerezni.
Ezért főleg előkelőségek foglalkoztak vele, és ekkor keletkeztek a mai is ismert hatalmas gyűjtemények alapjai.
Olyan kiválóságok foglalkoztak numizmatikával, mint
A tudomány legfontosabb alapjait azonban egy német származású németalföldi művész, Hubert Goltzius fektette le, aki a 16. század közepén-második felében nemcsak gyűjtötte, de katalógusba rendezte és rajzokkal megörökítette az ókori római és középkori érmék egy igen jelentős részét.
Julius Caesartól egészen a saját koráig dokumentálta az összes elérhető császári és királyi arcképet, ezeket időrendi sorrendbe állította, életrajzokkal egészítette ki, grandiózus műveit pedig négy nyelven is kiadta.
Tehát akár úgy is tekinthetünk Goltzius-ra, mint a modern numizmatika atyjára.
A numizmatika kapcsán külön érdekesség, mennyi minden szükséges az érmék, pénzek vizsgálatához a tévedés elkerülése érdekében.
Mivel a különböző vert (bankjegyek esetén nyomtatott) minták folyamatosan változtak az évszázadok során (és változnak mind a mai napig), így lehetetlen 100%-osan megtanulni minden egyes darab minden jellegzetességét, de azért a legtöbbünk igyekszik használható tudást felhalmozni.
Ettől függetlenül nem ritka, hogy több segédtudományt is alkalmazni kell, különösen egy-egy régi érme meghatározásakor, úgy, mint
Éppen ezért, ha Önnek esetleg vannak olyan pénzei, érméi, melyekről fogalma sincs, hogy mikoriak lehetnek, és honnan származhatnak, egy numizmatikával foglalkozó szakember igen sok információval szolgálhat az Ön számára velük kapcsolatban!
Mi több, még az is kiderülhet, hogy értékes darabok, és Ön így akár pénzhez is juthat!
Vannak, akik általánosságban foglalkoznak régi pénzek gyűjtésével, de mindenképpen érdemes még pár szót ejtenünk a specialistákról is, akik a numizmatika valamely különlegességeinek szentelik figyelmüket.
Ide tartoznak azok, akik például egy bizonyos kor, korszak (ókor, középkor, újkor, netán kimondottan valamelyik évszázad) pénzeit gyűjtik, de azok is, akik egy ország vagy régió fizetőeszközeit részesítik előnyben.
Sőt, olyanok is akadnak, akik
Ezek természetesen komolyabb szaktudást igénylő ágak, és az bennük az igazán izgalmas, hogy sosem tudni, mikor bukkan elő egy-egy kincset érő darab!
Talán az Ön régi pénzei közt is lapulhat ilyen!
Önt is elkezdte érdekelni a numizmatika, azaz a régi pénz gyűjtés?
Vagy egyszerűen csak vannak otthon talált, örökölt, korábban vásárolt pénzei, melyekkel egyébként nem tervez semmit sem kezdeni?
Ebben az esetben keressen minket bizalommal, mi pedig felbecsüljük és megvásároljuk az Ön által elhozott régi érméket, bankjegyeket!
Komoly tőkénk és országszerte kiterjedt kapcsolatrendszerünk a záloga annak, hogy az Ön pénzrégiségeiért is tisztességes, a valós értéknek megfelelő összeget tudjunk fizetni!
Keresse hát fel átvevő irodánkat, és hozza el, amit szeretne pénzzé tenni, vagy kérdés esetén forduljon hozzánk e-mailben, telefonon!
Procopius Kft.
Budapest, VI. kerület Eötvös utca 26/C (24-es kapucsengő)
Telefon: +36 30 397 6748
E-mail: info@procopius.hu
Nyitvatartás: H-K-Sz-Cs 13.00-17.00
