A kereskedelemben, különösen a régiségek, így a régi pénzek kereskedelmében esszenciális fontossággal bír, hogy meg tudjuk állapítani, mennyit is ér egy eladásra kínált tétel.
Ennek nagyon egyszerű az oka: egyrészt nem szeretnénk megkárosítani az eladót, hiszen akkor odalenne a jó hírünk, másrészt magunkkal sem szeretnénk kitolni, elvégre mi is bukhatunk egy téves megállapításon.
Éppen ezek elkerülése érdekében alkalmazzuk az értékbecslés eljárását, amivel pontosabban megállapítható egy érme, bankjegy valós értéke.
Laikusok számára ez akár úgy is tűnhet, hogy a hasunkra ütünk, és mondunk egy összeget, holott ennél jóval összetettebb dolog egy szakszerű értékbecslés.
Mi több, jóval találóbb lenne az érték-megállapítás kifejezés, becslésnek inkább azért hívjuk, mert egy aukción többért is elkelhet a tárgy, mint amennyire taksáltuk.
Ettől függetlenül igaz, hogy az így meghatározott összeg nem csupán egy légből kapott ajánlat, hanem egy megalapozott következtetés, megállapítás.
Engedje meg, hogy Önnel is megosszuk, milyen szempontok alapján zajlik érmék, pénzek esetén az értékbecslés!
A különböző régi pénzek, különösen az érmék esetén fontos mindenek előtt megállapítani, hogy milyen idősek, ez sokat nyom ugyanis a latban.
Érméket az ókor óta vernek, közel 3000 éve, tehát igen széles a skálája annak, mikori is lehet egy tétel.
Ezzel szoros összefüggésben van, hogy a világ mely tájáról származik az az érme, ugyanis nem mindenhol kezdtek azonos időben pénzt gyártani.
Az értékbecslés során először is szemrevételezzük az érmén szereplő ábrákat és feliratokat, ezek alapján határolható be, hogy hol és mikor készült.
Ebben segítségünkre vannak a különböző feljegyzések, katalógusok, lexikonok, melyekben pontos leírások és ábrák szerepelnek, és megállapítható, melyik uralkodó, címer vagy pecsét látható az érmén.
Az előző szemponthoz szorosan kapcsolódik az állapot kérdése, mely magában hordozhatja az eredetiség bizonyítását is.
Ugyanis számos hamisítvány, utánveret és utánnyomás létezik, és bár ezek nem mindegyike készül csalás céljából, előfordul, hogy megtévesztenek vele valakit.
A különböző sérülések, kopások a használat velejárói, és minél öregebb egy pénz, annál valószínűbb, hogy nincs jó állapotban.
Persze előfordulnak kivételes esetek, mikor egy több száz éves érme olyan kitűnő formában kerül elő, mintha pár éve verték volna, de ehhez elképesztően szerencsésnek kell lenni.
Ezt nevezik egyébként a numizmatikában tartásfoknak, ami egy skálán jelzi, milyen állapotban van a vizsgált pénzérme.
Bankjegyek esetén szintén fontos megvizsgálni, mennyire elhasznált vagy roncsolódott, van-e rajtuk szakadás, javítás, stb.
A régi pénzek sokszor érékes anyagból, nemesfémekből készültek, tehát aranyból, ezüstből.
Persze, ma is vernek ünnepi érméket nemesfémből egy-egy évforduló, jeles esemény alkalmából, azonban ezekről rendszerint könnyebben és egyértelműen megállapítható, milyen finomságú az alapanyaguk.
Finomság alatt itt a nemesfém ezrelékes arányát értjük, vagyis azt, hogy az ötvözet mekkora arányban tartalmaz tiszta aranyat vagy ezüstöt a többi ötvözőhöz képest.
Egy jó állapotú, aranyból készült pénz például rendszerint igen komoly értéket jelent, semmiképp sem javasoljuk, hogy egy zálogosnak adja el, aki csak mint tört aranyat veszi át Öntől, nyomott áron!
Általánosságban elmondható, hogy a hamisítványok, utánveretek sokkal kevesebbet érnek, mint az eredeti darabok, azonban ezeknek is megvan a gyűjtőköre.
Vannak gyűjtők, akik szívesen gyűjtik a hamis pénzeket, azonban fontos megkülönböztetni a korabeli hamisítványokat, és azokat, amiket napjainkban készítenek anyagi haszonszerzés, megtévesztés céljából.
A régi, korabeli hamis pénzeknek van numizmatikai értéke, ezek a történelmünk részei, és éppen ez teszi őket különlegessé: a hajdani bűnözők igyekeztek a lehető legpontosabban lekoppintani a saját koruk valutáit, azonban mindig vannak apró eltérések.
A modern, haszonszerzési céllal készített hamisítványoknak nincs igazán értéke.
Az utánvereteket az különbözteti meg a hamis pénzektől, hogy nem a megtévesztés szándékával készülnek, hanem gyűjtői igények kielégítésére – éppen ezért a legtöbbjük tartalmaz valamilyen jelzést, hogy ne lehessen eredetiként értékesíteni.
Léteznek jelzés nélküli utánveretek is, de ezek általában paramétereikben, kivitelezésükben eltérnek az eredetiektől.
A verde- és nyomdahibás pénzek meglehetősen ritkák, mert az állami verdékben szigorúak az előírások és minőség-ellenőrzések, pontosan ezért kivételes, ha egy-egy elrontott darab kerül forgalomba.
Ezeknek nincs szabott értéke, de főszabályként elmondható, hogy minél nagyobb, látványosabb egy hiba, annál értékesebb lehet egy hibás pénz.
Önnek is vannak a birtokában régi, netán különleges érmék, bankjegyek, melyek nem jelentenek különösen sokat az Ön számára?
Lehetséges, hogy komoly érték lapul Önnél!
Hozza el hozzánk, és mi szakértő értékbecslésben részesítjük, majd a valós értékének megfelelő árat kínálunk érte!
Ha szeretne egy kis pluszhoz jutni régi pénzeivel, nálunk mindig megteheti!
Keresse fel átvevő irodánkat, és hozza el nekünk régi pénzeit, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben, ha további kérdései lennének!
Procopius Kft.
Budapest, VI. kerület Eötvös utca 26/C (24-es kapucsengő)
Telefon: +36 30 397 6748
E-mail: info@procopius.hu
Nyitvatartás: H-K-Sz-Cs 13.00-17.00
